A hygge mellett egy új dán kifejezés hódít: a pyt

Korábban már írtunk a hygge-ről, egy dán életérzésről, mely munkavállalóként, vezetőként is segít minket kikapcsolni, eltávolodni a munkától és megteremteni a munka-magénélet egyensúlyt, illetve a belső békét.

Köztudott, hogy a dánok a világ legboldogabb emberei közé tartoznak, annak ellenére is, hogy kevés napfényt látnak az év során. A dánok „boldogságreceptjéről”, gyermeknevelési szokásairól manapság egyre több könyv és cikk jelenik meg, hiszen valljuk be: van okunk példát venni róluk.

Pyt: a dánok stresszkezelési módszere

A hygge mellett egy új dán kifejezéssel is megismerkedhetünk, ez pedig nem más, mint a pyt. Ennek lényege a stresszel való megküzdésben gyökeredzik. A dánok akkor használják ez a szót, amikor valami kisebb – hosszabb távon nem nagy kellemetlenségeket okozó – dolgot élnek át, pl. lekésik a buszt vagy eltörnek egy tányért. Ilyenkor azt mondják pyt (ejtsd püt), és ezzel azt fejezik ki, hogy felesleges olyan dolgok miatt aggódni, amik nagyobb perspektívában jelentéktelennek számítanak vagy amik felett nincs kontrollunk. Magyar szólással élve azt mondjuk ilyenkor például, hogy „több is veszett Mohácsnál”.

Alapvetően az emberek hibáikat gyakran tulajdonítják külső tényezőknek, melyek rajtuk kívül állnak, tőlük függetlenek. Ezt a pszichológia alapvető attribúciós hibának nevezi. Ez a hozzáállás sok bosszúságot okoz, hiszen mivel a kontrollt kívülre helyezzük, folyton másokat okolunk saját kellemetlenségeink miatt.

A pyt-féle megküzdési módszert a pozitív pszichológia ihlette. Alapja a növekedésorientált gondolkodás. Megtanít minket arra, hogy a jelentéktelen dolgokon ne ragadjunk le, mert az azokon való bosszankodás rengeteg energiát elvon. Számos ilyesfajta helyzetet megélhetünk a munkahelyünkön is, akár vezetői, akár munkavállalói oldalról, amikor azzal megy el idő, hogy ahelyett, hogy a megoldáson dolgoznánk vagy a fontos feladatokkal tovább haladnánk, felesleges dolgokon idegeskedünk. Ilyenkor kell virtuálisan megnyomni a pyt gombot, és elfogadni, hogy a világ nem tökéletes. Amennyiben nem nagy jelentőségű dolgokról van szó, érdemesebb elengedni a probléma forrását és az azon való rágódást.

A dánoknál már kapható a pyt-gomb, melyet munkahelyi környezetben is gyakran alkalmaznak: annak megnyomása a problémától való elszakadást, az azon való túllendülést szimbolizálja. Egy dán cég vezetőjének beszámolója szerint ez a filozófia megkönnyíti a munkavégzést és a dolgozók boldogabbak, cél-orientáltabbak, könnyebben átlátják a fontos-kevésbé fontos dolgokat.

A FILÉ módszer

A pyt gombot talán könnyebb megnyomnunk, ha a következő 4 kérdést végig gondoljuk az aktuális problémánkkal kapcsolatban:

Fontos-e az adott helyzet vagy probléma számomra?

Indokolt-e, hogy az adott reakciót váltja ki belőlem?

Lehet-e rajta változtatni?

Érdemes-e rajta változtatni?

Ez az ún. FILÉ módszer, melyet a Williams ÉletKészség amerikai stresszkezelő és pszichoszociális készségfejlesztő programban neveztek meg.

Végül, de nem utolsósorban ki kell térni arra, hogy mikor adekvát, azaz megfelelő a pyt használata. A FILÉ módszerre visszatérve, ez a négy kérdés segíthet minket annak eldöntésében, hogy mikor alkalmazható a pyt. Ha a fenti kérdésekre igen a válaszunk, akkor érdemes a problémával foglalkozni, mivel az fontos számunkra. Ilyenkor nem a pyt a legmegfelelőbb stresszkezelési módszer, sokkal inkább problémafókuszú, megoldásorientált gondolkodásra van szükségünk. Amennyiben egy vagy több kérdésre is nem a válaszunk, akkor pedig valószínű, hogy könnyebben túllendülünk az adott szituáción, ilyenkor nem érdemes azt olyan komolyan venni.

Mint említettük, a pyt segíthet minket a stresszel való megküzdésben bizonyos szituációkban, ám amikor komolyabb problémáról van szó, mely jelentőségteli, fontos a jövőnk, a karrierünk, önmagunk, a cégünk stb. szempontjából, akkor ott foglalkozni kell az okokkal és konstruktív megoldáson kell gondolkodni. Példaként említve, ha a beosztottunk folyamatosan hibázik a munkájában, vagy ha a főnökünkkel való találkozáskor mindig görcsbe rándul a gyomrunk, akkor érdemes konkrét lépéseken elgondolkozni, mivel a tartósan fennálló elégedetlenség stresszt szül, ami pedig hosszú távon fizikai és mentális problémákhoz is vezethet. Ilyenkor nem elegendő a problémára való legyintés és annak az elengedése.

 

Dankó Tímea Csilla