Edison, a mérnök inspiráció

mérnök

Thomas Alva Edison egy sokoldalú amerikai elektrotechnikus, üzletember, feltaláló volt, mérnökök számára inspiráció. Jelentőségét remekül példázza a tény, hogy 1983 óta születésnapja a Nemzeti Feltalálók Napja az USA-ban. Rengetegszer emlegették géniuszként, amire ő maga így reagált: „A zsenialitás szorgalom, kitartás és józan ész. „

A feltaláló Thomas Edison olyan nagyszerű újításokat hozott létre, mint az izzólámpa és a fonográf. Hozzáértő üzletember volt, számos villamosmérnöknek és gépészmérnöknek biztosított állást, és több mint 1000 találmányát szabadalmaztatta.

A fiatal mérnök

 

Talán nem lepődünk meg azon állítás hallatán, hogy Edison már gyerekkorában sem volt átlagosnak mondható. Életének korai szakaszában a skarlát és egy fül fertőzés következtében elvesztette hallásának egy részét, majdhogynem teljesen süket lett. A normálistól eltérően, betegsége miatt két évvel később kezdte az iskolát, ahol egészen 3 hónapig tanult. Tanárai „zavaros fejűnek” titulálták, és így történt, hogy Edison taníttatása teljes egészében anyjára maradt (aki egyébként maga is tanár volt).

Edison ezt mondta sok évvel később: “Anyám tett azzá, aki ma vagyok. Olyan biztos volt bennem. Úgy éreztem, hogy ő egy olyan valaki, akiért élhetek, valaki, akinek nem szabad csalódást okoznom.”  

Rendhagyóan, már 11 éves korában szomjazott a tudásra, különféle témájú könyveket olvasott, köztük Edward Gibbon A római birodalom hanyatlásának és bukásának története című, több kötetes művét, vagy példaként emlegethetjük még Richard Green Parcer Natural and Experimental Philosophy (természeti és kísérleti filozófia) című könyvét is. A könyvben számos házilag is elkészíthető kísérlet leírása volt fellelhető, és ezek a kísérletek voltak végül is azok, amelyek felkeltették érdeklődését a fizikai és kémiai jelenségek megfigyelése iránt. Ebben a laza, széles témakört átfogó tantervben Edison olyan önképzési és tanulási folyamatot fejlesztett ki, amely egész életében szolgálta.

12 éves korában (1859) elhatározta, hogy munkába áll, annak ellenére, hogy szülei még tanították volna. De a kis Edison már gyerekkorában úttörő volt. Gyümölcsöt, harapnivalót és újságot árult a Grand Trunk vasútvonalon.  (A vonat volt a legújabb utazási mód ebben az időben, áthasítva az amerikai pusztát). Hogy kihasználja hozzáférését a mindennapi hírekhez, elkezdte saját újságját publikálni, a Grand Trunk Heraldot. Ez volt az első alkalom, hogy előbújt vállalkozó szellemisége meglátva a szükségletet a piacon, hogy aztán tőkét kovácsoljon belőle.

Edison kémiai kísérletek elvégzésére egy kis laboratóriumot létesített a poggyászkocsiban, még ugyanebben az időben. Egyik kísérlete során vegyi tüzet okozott, aminek következtében felgyulladt a laboratóriuma, és egyben a poggyászkocsi is. Ez nem nyűgözte le a vasúttársaságot, ki is rúgták ezért Edisont, így az állomásokon kellett folytatnia üzletét. Egyesek ehhez az incidenshez kötik süketségének kialakulását.

15 (1862) évesen az országot járta, mint vándor távíró. A Morze-abc-t használva küldött és fogadott üzeneteket a távírón keresztül. Annak ellenére, hogy majdnem teljesen elvesztette a hallását, a Morze-jeleket hallotta (a süket zseni meghallja a tudomány hangját). A következő hét évben több tucat alkalommal költözött, gyakran dolgozott egész éjszaka, üzeneteket küldött vonatokra, sőt az uniós hadseregnek is a polgárháború idején. Szabadidejében kísérletezett a távirati technológiával, és megismerkedett a villamosmérnöki tudománnyal. Végül elhatározta, hogy maga talál fel dolgokat.

mérnök

Az első találmányának kudarca után (elektrografikus hangrögzítő), Edison New Yorkba költözött. Itt mutatta be legújabb nagyszerű találmányát, a papírszalagos árfolyamjelző távírógépet, amelynek segítségével közvetlenül lehetett értesülni a new yorki tőzsde árfolyamairól. Ez az első nagy áttörését jelentette. Mindez a Gold and Stock Telegraph Companyt annyira lenyűgözte, hogy 40 000 dollárt fizetett a szabadalmi jogokért. Ezzel a sikerrel fejezte be a telegráfiával kapcsolatos munkáját, hogy minden idejét a feltalálásra fordíthassa.

Az 1870-es évek elején Thomas Edison már jó hírnévnek örvendett. 1870-ben megalapította első kis laboratóriumát és gyárüzemét Newarkban, New Jersey-ben, itt több mérnök, villamosmérnök, gépészmérnök dolgozott a keze alatt. Mint független vállalkozó, Edison számos partnerséget alakított ki és fejlesztett termékeket a legmagasabb ajánlatot kínáló vállalatoknak. Gyakran a legmagasabb licit Western Union Telegraph Companyé volt, de ugyanakkor a Western Union riválisként is tekintett Edisonra. Az egyik ilyen esetben Edison a Western Unionnak azon a quadruplex telegráfon dolgozott, amely két jelet volt képes két különböző irányba továbbítani ugyanazon a vezetéken. De az utolsó pillanatban a vasúti iparmágnásnak, Jay Gouldnak adta el a találmányt, aki több mint 100 000 dollárt fizetett érte, kötvényekben és készpénzben, ami végül éveken át húzódó bírósági eljárást generált. Itt jól látható, hogy Edison nem csak remek feltaláló, de remek üzletember is volt.

1877 decemberében Edison kifejlesztett egy hangfelvételi eljárást: a fonográfot. Bár egy évtizedig nem volt kereskedelmi szempontból életképes, a találmány világszerte hírnevet adott neki.

Thomas Edison, a villany és a villanykörte

 

Jóllehet nem a mérnök Thomas Edison volt a villanykörte feltalálója, de ő találta ki a technológiát, ami eljuttatta a tömegekhez és széles körben használatossá tette azt. Egész pontosan Edison fő érdeme abból állt, hogy neki sikerült először megfelelő izzítható anyagot találnia, valamint az ő izzólámpái – nagy ellenállásuk miatt – gazdaságosan üzemeltethetők voltak a központosított (akkor még egyenáramú) elektromos hálózatról, amit szintén ő dolgozott ki.

mérnök

Woodward és Evans (a villanykörte eredeti feltalálói) szabadalmának megvásárlása és fejlesztése útján Edison 1879-ben szabadalmaztatatta saját javított izzólámpáját. Elkezdte gyártani és forgalmazni széles körű felhasználásra. 1880 januárjában Edison megalapított egy vállalatot, amely villamos energiát szállít és egyben világosítja is a világ városait. Ugyanebben az évben megalapította az Edison Illuminating Company-t, ami később a General Electric Corporation lett. 1881-ben elhagyta a Menlo Parkot, hogy különböző létesítményeket hozzon létre több városban, elektromos rendszerek telepítése céljából. 1882-ben a Pearl Street generáló állomás például 110 Volt elektromos áramot biztosított 59 fogyasztónak Manhattan alsó részén.

Későbbi találmányai és üzletei

 

1887-ben Edison ipari kutatólaboratóriumot épített ki a new orange-i West Orange régióban, amely az Edison világítóvállalatok elsődleges kutatólaboratóriumaként szolgált. Ott töltötte ideje nagy részét, felügyelte a világítástechnika és az energiarendszerek fejlesztését. Tökéletesítette a fonográfot is, kifejlesztette a mozgóképes kamerát és az alkáli elemet.

A következõ néhány évtizedben Edison inkább a vezető pozícióját töltötte be, a mérnökök munkáját felügyelte, a korábbi feltalálói szerep helyett.  A West Orange nevezetű laboratóriuma 10-szer nagyobb volt, mint a menlo parki, és szabadalmainak felét itt szerezte. Teslát is alkalmazta mérnök pozícióban.

Élete során Edison 1093 amerikai szabadalmat szerzett, és további 500-600 kérelmet nyújtott be, amelyek sikertelenek voltak vagy elutasítottak. Első szabadalmát az elektrografikus hangrögzítőért kapta 21 éves korában 1868. október 13-án.

Sikertelen mérnök ötletei

 

Edisonnak meg volt az a képessége, hogy bármibe is fogott azt sikeresen végigvitte. Azonban a negyvenes éveiben a nagy számok törvénye alapján olyan ötletek is kipattantak a fejéből, amik nem hozták meg a várt eredményt.

Ilyen volt például ez a bizarr ötlete: létre akart hozni egy olyan szerkezetet, amely oly módon manipulálja az elektromos energiát, hogy az lehetővé tegye a holtakkal való kommunikációt. Itt is felbukkan a vállalkozói vénája, hiszen az első világháború borzalmai után rengetegen maradtak szeretteik nélkül, akik vágytak volna arra, hogy még egyszer beszéljenek halott rokonaikkal, barátaikkal. Edison pontosan ezt a „piaci rést” akarta betölteni.

Az elméleti alapot az adta, hogy van egy láthatatlan elektromos energiaforrás, ami összeköti a holtakat az élőkkel. Mai napig sem tudta egy tudós, villamosmérnök, fizikus sem  bizonyítani ennek a forrásnak a meglétét.

Egy másik bizarr kudarca a beszélő baba volt. Ez az ötlete messze megelőzte a kora technológiáját. A fonográfot 1877-ben találta fel, ehhez képest 1889 elhatározta, hogy készít egy beszélő babát, a fonográfja felhasználásával. Igaz a baba megszólalt, de inkább keltett félelmet, mint szimpátiát. Becsődölt ez a vállalkozása (mivel a technológia nem volt képes jó minőségű hangot produkálni egy babába ágyazva, így az eredmény jobban hasonlított egy borzalmas visongásra).

Edison hagyatéka

 

Edison sikertörténete nemzeti hőssé tette őt Amerikában. Ugyanakkor nagyon ellentmondásos ember volt: egyszer jókedvű, máskor egoista, önző és zsarnok a munkatársaival és családjával szemben. Annak ellenére, hogy vágyott a nyilvánosságra, családjával gyakran bánt elutasítóan.

Mire meghalt, a leghíresebb amerikaivá nőtte ki magát, rengeteg ifjú mérnöknek, gépészmérnöknek és villamosmérnöknek szolgált követendő példaként (és szolgál mai napig is). Az amerikai technológiai forradalom élharcosa volt, és ő volt az, aki előkészítette a világ színpadát a modern elektromosság korszakának.

 

források: Loc, Biography, Nps