Hogyan készüljünk fel egy AC-ra?

Az AC gyakran egy teljes napot is igénybe vehet, ami a jelöltek számára igen stresszes, hiszen többféle feladatban kell helytállniuk a nap során. Az izgulás azonban némi felkészüléssel, előzetes tudással és tájékozódással csökkenthető.

Hogyan jelenj meg az AC-n?

Fontos az ápolt, elegáns megjelenés, ahogy egy állásinterjún is, ám mivel itt nem csupán egy rövidebb időkeretről van szó, úgy válasszuk meg öltözékünket, hogy az kellőképpen kényelmes legyen, ne feszengjünk benne. Érkezzünk időben, és egyébként az időkeretek tartása, a pontosság mindvégig nagyon fontos, hiánya biztosan pontlevonással jár. Igyekezzünk lelkesnek és motiváltnak mutatkozni, lássák rajtunk, hogy szeretnénk megszerezni a pozíciót, de ne legyünk rámenősek. Ezenkívül vigyünk magunkkal elegendő folyadékot és ételt is (vannak olyan cégek, ahol biztosítanak italt, szendvicseket, de jobb biztosra menni). Lesznek a feladatok között szünetek, amikor lesz lehetőségünk enni-inni.

Legyünk tisztában azzal, hogy hogyan reagálunk a stresszre. Természetes, hogy egy ilyen helyzetben mindenki izgul, de használjuk azokat a módszereket, amik beválnak számunkra, amikor idegesnek érezzük magunkat. Egy bizonyos mértékű stressz segít a legjobbat kihozni magunkból, ám nem szabad hagyni, hogy elhatalmasodjon rajtunk.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy adjuk magunkat. Bizonyított tény, hogy az ember 20 percig képes megjátszani magát, így egyébként nem is lennénk képesek arra, hogy egész nap maszkot húzzunk. Nekünk is fontos, hogy ha kiválasztanak minket, akkor az a valódi értékek miatt legyen, s ne a próbaidő alatt derüljön ki, hogy mégsem vagyunk jó helyen.

A szünetekben is figyeljünk oda a viselkedésünkre, mert az értékelők ekkor is a közelben vannak és figyelhetik a megnyilvánulásainkat. Emellett a szünetekben együnk és igyunk, hogy erőt nyerjünk a következő feladatokhoz.

 

Tanácsok az egyes feladattípusokhoz

Szinte minden AC részét képezi egy prezentáció, aminek előnye, hogy erre a feladatra tudunk a legtöbbet készülni otthon. Ezt az értékelők is figyelembe veszik, így nagyon fontos, hogy megfelelő legyen a felkészültség. Érdemes többször elgyakorolni hangosan, lehetőleg közönségnek, minél jobban modellezve az eredeti helyzetet. Aki jobban izgul ezekben a helyzetekben és fél, hogy nem elég magabiztos a kiállása, annak hasznos felvenni a gyakorlásokat videóra, és visszanézve megállapítani, hogy miben tud fejlődni.

A prezentációk közben fontos a határozottság, a meggyőző kommunikáció és a felépítés, ennek 70 %-át viszont nem is a beszédünkből, hanem a nonverbális jelzésekből (testtartás, mimika, öltözet, hangszín, hangsúly stb.) mérik fel az értékelők. A legfontosabb, hogy ezek a jelzések összhangban álljanak a mondanivalónkkal, megerősítsék azt. Ha a szövegünket begyakoroljuk, akkor jobban oda tudunk figyelni ezekre a metakommunikatív jelzésekre előadás közben.

Fontos továbbá, hogy miközben előadunk, ne takarjuk el a prezentációt, ne olvassuk fel, ne a fal felé fordulva a diákról mondjuk és ne „táncoljunk”. Tartsunk szemkontaktust, ez magabiztosságot sugároz. Ne egy csak emberre nézzünk, hanem váltogassuk a szemkontaktust. A lesütött szemek félénkséget, bizonytalanságot tükröznek, amit egy ilyen helyzetben jobb elkerülni.

A prezentációt az időkeretnek megfelelően alakítsuk ki, legyen eleje és vége. A diák vagy a prezi, amit magunkkal viszünk, ne legyenek átláthatatlanok, ne legyenek telerakva sok szöveggel és funkció nélküli képekkel. Amit kivetítünk, az csupán vezesse a gondolatmenetünket és erősítse meg a gondolatainkat, de ne arról olvassuk fel az előadást. Ezenkívül figyeljünk a világos háttér-fekete szöveg kialakításra és a letisztult stílusra.

A csoportos problémamegoldó vagy szituációs gyakorlatoknál fontos tisztában lennünk azzal, hogy olyan kompetenciákra fogunk jó pontot kapni, melyek a munkakör szempontjából fontosak. Így, ha tudjuk, hogy mik az elvárások, ennek megfelelően domboríthatjuk ki viselkedésünket. Minden esetben legyünk kedvesek és udvariasak a többiekkel, még annak ellenére is, hogy ez sokszor nehéz, mert ugyanarra a pozícióra pályázunk, versenytársak vagyunk. A feladatot alaposan olvassuk el az elejétől a végéig, mert gyakran el vannak benne rejtve buktatók. Ezenkívül mindig tartsuk az időkeretet!

A feladat során fontos megérteni a célt, ami felé haladni kell. Az álláspontunkat rugalmasan képviseljük, kompromisszumra kell törekedni. Pozíciótól függetlenül negatív benyomás alakul ki rólunk abban az esetben, ha egyáltalán nem szólunk hozzá a vitához (passzivitás), vagy ha túlságosan dominánsak vagyunk és nem hagyunk másokat szóhoz jutni vagy a véleményüket érvényesíteni. Sosem szabad például a másik szavába vágni.

Ha úgy érezzük, hogy egy feladat nem úgy sikerült, ahogy azt szerettük volna, akkor se keseredjünk el, mivel az összkép alapján fog döntés születni, s lehet, hogy a következő feladatban kiemelkedően jól fogunk teljesíteni.

 

Ajánlott cikkünk a témához kapcsolódóan:

Mi is az az AC?

Dankó Tímea Csilla