Mérnök otthon: Skandinávia

Az egyes piacok túl aprók, az európai piac túlságosan nagyméretű, ráadásul az EU működése nehézkes. Az energetikai átmenet területén történő norvég-dán-svéd regionális együttműködés lehet a siker kulcsa a klíma, az üzlet, a politika és a mérnök vonal számára (nem pedig a különutas politika).

Mi Svédország szerepe ebben?

Svédország a globális kibocsátás 0.15%-áért felelős, így szólván nem igazán nyomna sokat a latba, ha nullára redukálná a szén-dioxid kibocsátását. Amikor az úgynevezett Miljömålsberedningen (ez a bizottság felelős a környezetvédelmi célok előkészítéséért) realizálta ezt, együttesen jutottak a radikális döntésre: ilyen jelentéktelen kibocsátás mellett, értelmetlen csupán “jónak” maradni környezetvédelmi szempontból. A legjobbnak kell lenni. Az egyetlen út, ami a tényleges változáshoz vezet, az a rendkívül gyors energetikai átmenet, amely más országok számára példaértékű, amely inspirációt és lehetséges válaszokat nyújt a mérnök számára a klímaváltozással kapcsolatos, egyre sürgetőbb kihívásokra.

Svédország osztozik Dániával az ilyen irányú elhatározásában. Dánia például már korát megelőzve az 1970-es években úgy döntött, hogy első számú úttörőként lép fel a szélenergia területén. Dánia fő export ágazata mai napig is a szél energia.

mérnök

forrás : Geniusgeometry

Másfelől ott van még Norvégia is, mely (annak ellenére, hogy nem rendelkezik jelentős autóiparral) megfelelő döntésnek látta az elektromos autók gyártásába fektetni, hogy aztán világelsőként lépjen fel ezen a területen a jövőben. Egyébként Norvégia az egyedüli ország jelenleg a bolygón, ahol az “átlagemberek” is napi szinten vezetnek elektromos autót.

A svéd ipar is hasonlóképp gondolkodik, ha felmerül a világelsőség gondolata. Vegyük például a legmeghatározóbb svéd autógyár, a Scania állítását: igaz, hogy Svédország a hazai piac, de pusztán számszerűsítve nem igazán jelentős. Mivel a Scania világszinten elsőként egyedülálló, innovatív megoldásokkal jön elő (és ezt a pozícióját szeretné is tartani) – mint a folyamatosan töltődő busz Södertälje-ban – , más országok előszeretettel vásárolják fel a termékeiket, sokkal komolyabb mennyiségben, mint amennyit a svéd piac tudna felvásárolni.

Példaértékű célok

A 2015-ös párizsi ENSZ Klímaváltozási Konferenciára való belépő értelmében konkrét klíma célokat kellett megfogalmazniuk az országoknak. 2030-ra Svédország a klímára gyakorolt összesített hatása a felállított ütemtervben 63%-al csökken 1990-hez képest, a közlekedési szektor hatása pedig előreláthatóan 70%-al csökken 2010 és 2030 között – a fosszilis tüzelőanyag független autóknak köszönhetően. A hosszú távú cél – aminek megvalósítását a többi ország 2050-re becsüli – Svédország számára már 2045-re elérhető lesz, amikor is nettó nulla hatása lesz a klímára a jelenlegi tendencia alapján. 

mérnök

Svédország fontos szerepet játszhat a megújuló közlekedésben, például az új elektromos Volvo buszokkal.(photo: volvobuses.se)

Mivel Svédországban az egység maga (a politikai egység) a klíma törvényben, a klíma célokban, és a klíma politikában manifesztálódik, ezért bárki, aki biogáz üzembe, villamosított utakba vagy a közlekedés leegyszerűsítését célzó IT megoldásokba szeretne fektetni, az élvezi az állam támogatását. Ezekből fakadóan a mérnök szakma a legkeresettebbek közé tartozik a munkaerőpiacon nemcsak Svédországban, de Dániában és Norvégiában egyaránt.

Továbbá jól látható a Climate Act ratifikálása óta elfogadott költségvetésben, hogy a kormánynak zöldebb törekvései vannak, mint eddig bármikor a történelemben. A lehetőségek határtalanok.

A jó mérnök tanul a másiktól

A svédországi politikus, várostervező és mérnök fő prioritása a közlekedési szektor átszervezése – nem csak új autók gyártása. Svédországnak mélyebb együttműködésre van szüksége Norvégiával és Dániával, mely a következőkben merül ki:

  • Mint a világ többi részének, Svédországnak is tanulnia kell a norvég elektromos autó boom-ból, nem beszélve az elektromos kompok és a villamosított teherszállítás területén bemutatott fejlődésükről. Dániától Svédországnak azt kell ellesnie, hogy miképp lett mindenki szerint magától értetődő városi közlekedési forma a biciklizés, és mindez hogyan szabadította meg Koppenhágát a forgalmi dugóktól.

 

  • Az Avinor (norvég légitársaság) és a Swedavia (svéd légitársaság) közös célja a fosszíliamentes belföldi járatok biztosítása. Ehhez azonban szükség van a megfelelő technológiára, és mérnök szakértelemre. A hosszú távú, hajóval történő szállítmányozásban mindhárom ország rendelkezik kiemelkedő cégekkel, melyeknek vannak környezetvédelmi ambícióik, de letisztult stratégiával még egyik sem rendelkezik. Ezeken a globális, rendkívül kompetitív piacokon a siker nagymértékben múlik az együttműködésen.

 

  • Svédország világvezető a bioüzemanyagok (biogáz háztartási hulladékból, biodízel, ethanol) előállításában. Svédország ezen felül kifejlett autóiparral rendelkezik, ami egyedülállóvá teszi őt a régióban. Itt a svédek nyújtanak követendő példát.

 

Figyelembe véve mindezt, azokban a szektorokban, amik szorosan köthetőek a fenntarthatósághoz, a környezetbarát közlekedéshez és iparhoz, ott nagy szükség van az olyan képzett szakemberre, mint amilyen egy magyar mérnök. Mint ahogy azt a fent leírtak is sugallják, az északi régió elhatározta, hogy ő lesz az, aki átvezeti kultúránkat az új, zöld korszakába.
Skandinávia a kezdete valami zöldebbnek és prosperálóbbnak.

 

Forrás:  Energi og Klima