Mindent a próbaidőről
Ha valaki új munkahelyre kerül, akkor a munkaviszony létrejöttével általában próbaidőszak kezdődik, melyben mindkét fél jobban megismerheti a másikat: a munkáltató a munkavállaló személyiségét, képességeit, szakmai tudását, kompetenciáit, a munkavállaló pedig felmérheti, hogy mennyire tetszik neki a munkakör, a feladatok, a környezet stb. A próbaidőszakot a Munka Törvénykönyve szabályozza. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek a próbaidővel kapcsolatos legfőbb tudnivalók.
A próbaidő alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló indoklási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhat. Ha tehát a munkáltató elégedetlen a munkánkkal, vagy úgy érzi, hogy nem illeszkedünk a csapatba, akkor azonnal felmondhat. Ez a jog a munkavállalót is megilleti: amennyiben nem tetszik neki a munkakör vagy nem azt tapasztalja, amit az interjúk során ígértek, akkor azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhat. Nincsen felmondási idő, tehát ilyen esetben másnap már nem is kell mennünk dolgozni.
A próbaidőt nem kötelező alkalmazni.A próbaidő a munkaszerződés eshetőleges elemei közé tartozik, tehát nem kötelező alkalmazni. Csak akkor érvényes, ha a munkaszerződésbe bele van foglalva, szóban a próbaidőről nem lehet megállapodni.
A próbaidőt írásba kell foglalni. A próbaidőt a munkaszerződésben kell rögzíteni azzal együtt, hogy mennyi ideig tart. Ha a szerződésben nem szerepel, akkor azt utólag már nem lehet meghatározni.
Jogos ok kell ahhoz, hogy eltérjen a próbaidő alatt a munkavállaló bére. Az egyenlő bánásmód alapján nem lehet eltérő bért meghatározni a próbaidő időszakára, kivéve, ha alapos ok áll mögötte (pl. a próbaidő alatt sajátít el a munkavállaló fontos ismereteket, szakmai gyakorlatot szerez egyes területeken). Az ingyenes, néhány napos próbamunka jogellenesnek számít.
A próbaidő maximális időtartama 3 hónap lehet. Minimuma akár egy nap, ám amennyiben 3 hónapnál rövidebb próbaidőben állapodnak meg a felek a munkaszerződésben, akkor azt egyetlen alkalommal, a munkaszerződés módosításával meg lehet hosszabbítani, de hossza ekkor sem haladhatja meg a 3 hónapot. Ha a felek a szerződéskötéskor nem állapodnak meg a próbaidő hosszában, akkor annak hossza a törvény szerint 30 nap lesz. A kollektív szerződés 6 hónapos próbaidőt is meghatározhat.
Próbaidőt határozott és határozatlan időtartamú munkaviszonyban is lehet alkalmazni. Ám amennyiben határozott időre vesznek fel minket, a próbaidőnek rövidebbnek kell lennie, mint a munkaviszonynak (tehát ha 3 hónapra vesznek fel minket, akkor a próbaidő nem lehet 3 hónap).
A próbaidőt nem munkanapban, hanem naptári napban számolják. Így nincs jelentősége, ha utolsó napja hétvégére vagy munkaszüneti napra esik.
A próbaidő alatt történő, a munkaviszony jogszerű megszüntetése esetén a munkavállalónak csak a megszüntetés időpontjáig járó munkabért kell kifizetnie, végkielégítés, egyéb juttatás nem jár.
A próbaidő alatt is lehet kivenni szabadságot, azonban a munkáltató nem köteles az egyébként irányadó hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. Az első hetekben nem érdemes több nap szabadságot kérni, kivéve. ha például egy hosszabb ideje tervezett utazás van napirenden, de ezt ilyenkor érdemes már a munkaszerződés aláírásakor megemlíteni.
Dankó Tímea Csilla